K�zleked�s

Vizi k�zelekd�s

Tizenegy kik�t� van az orsz�gban.Argent�n�ban 3100 km szakasz haj�zhat�. A legfontosabb v�zi utak a R�o de la Plata, R�o Paran�, R�o Uruguay. A legfontosabb kik�t�k Buenos Aires, La Plata-Ensenada, Bah�a Blanca, Mar del Plata, Quequ�n-Necochea, Comodoro Rivadavia, Puerto Deseado, Puerto Madryn �s Ushuaia.

K�z�ti k�zleked�s:

K�z�tvonalak hossza 215 000 km. Argent�n�ban - k�l�n�sen a t�bbi d�l-amerikai orsz�ggal �sszehasonl�tva - igen fejlett a k�zleked�s. Mintegy 6,2 milli� k�z�ti j�rm� bonyol�tja a forgalmat, ebb�l 4,9 milli� a g�pkocsi, 1,3 milli� a tehersz�ll�t� eszk�z �s mintegy 40 000 a szem�lysz�ll�t� j�rm�. A belf�ldi k�zleked�s f� eszk�ze a t�vols�gi aut�busz (argent�nai spanyolul: micro), b�r lassan �jra versenyt�rsra lel a vas�tban. Buenos Aires k�zponti buszp�lyaudvar�r�l, a Terminal de Omnibus de Retiro-r�l 96 (!) kocsi�ll�sb�l indulnak a k�nyelmes, emeletes buszok az orsz�g minden r�sz�re, illetve a szomsz�dos orsz�gokba. K�zel 750 kilom�ternyi gyorsforgalmi �t van az orsz�gban. Ezek egy r�sze aut�p�lya jelleg�, b�r nem teljesen z�rt p�ly�s �gynevezett "autopista". Az orsz�g t�voli r�szeiben sok helyen zajlik m�g a forgalom �n. "terrapl�n"-en, azaz f�ldb�l k�sz�lt t�lt�sen.

V�rosi k�zleked�s:

A f�v�ros, Buenos Aires k�zleked�se a v�rosi aut�buszra (colectivo), a metr�ra (subte) �s az el�v�rosi vonatokra (tren) �p�l. Az aut�buszok rengeteg vonalon �s igen gyakran k�zleked� viszonylag modern kocsikkal j�rj�k be a hatalmas v�rost. Sok az alacsonypadl�s, kerekessz�kkel is haszn�lhat� j�rm�. Hat �zemel� metr�vonal legyez�szer�en h�l�zza be a v�ros bels� r�sz�t. A legr�gebbi vonalat az "A" jelz�s�t k�zel sz�z �ve, 1913. december 1-j�n nyitott�k meg. A legut�bb megnyitott szakasz a "H" vonal els� r�sze, amelyet 2007-ben adtak �t a forgalomnak. A budapesti H�V-re hasonl�t� vonatok sz�ll�tj�k az utasokat a v�rosk�zpontban l�v� p�lyaudvarok �s a k�lv�rosok k�z�tt. Ezek n�melyike 60-70 kilom�teres vonallal rendelkezik. Villamos 1870. febru�r 27-�t�l j�rt Buenos Airesben, igen kiterjedt v�g�ny h�l�zaton. E s�nek sok helyen ma is l�that�k. 1954-ben 47 vonalon zajlott a forgalom, 1963. febru�r 19-�n azt�n v�lgleg megsz�nt a villamosk�zleked�s ezeken a s�neken. 2007-�ta azonban �jra j�r a villamos. Janu�r 20-�n megnyitott�k az els� �s ezideig egyetlen, 2 km hossz� villamosvonalat (tranv�a), mely jelenleg n�gy meg�ll�val �zemel a v�ros legfelkapottabb negyed�ben, a Puerto Maderoban. A vonalat k�s�bb a Retiro Terminalig, a m�sik ir�nyban pedig a Boca v�rosr�szig fogj�k b�v�teni. A nagyobb vid�ki v�rosokban j�szer�vel csak a v�rosi aut�buszok bonyol�tj�k a forgalmat. K�l�n �rdekess�g, hogy Mar del Platan, az orsz�g "tengerparti f�v�ros�ban" chipk�rty�s rendszerrel m�k�dik a d�jfizet�s a buszokon.

Vas�ti k�zleked�s:

Vas�tvonalak hossza 33 744 km. Az eg�sz amerikai kontinens legd�libb vas�ti �llom�sa az argent�nai Puerto Deseado-ban van, �m az �llom�s �s a teljes vonal, amelynek v�g�llom�sa Puerto Deseado m�r nem �zemel. A menetrendszerinti szem�lyforgalommal is rendelkez� legd�libb vas�ti �llom�s az Esquel v�ros�ban l�v� keskenynyomt�v�, turisztikai c�l� g�zvontatta vas�t, az El Mait�n-ig k�zleked� �n. "�reg Patag�niai Expressz" kiindul�si �llom�sa.

L�gi k�zleked�s:

Az orsz�gban 145 rept�r tal�lhat�. Argent�na nemzetk�zi rep�l�tere a f�v�ros k�zpontj�t�l mintegy 35 kilom�terre, az Ezeiza v�rosr�szben fekv� Aeropuerto Internacional Ministro Pistarini. J�l ki�p�tett aut�p�ly�n k�zel�thet� meg. A belf�ldi l�giforgalmat, illetve az Uruguayjal val� l�gi kapcsolattart�st a v�ros k�zpontj�ban, a Palermo negyedben fekv� r�gi rep�l�t�r, az Aeroparque Jorge Newberry szolg�lja.